2015. május 11., hétfő

9. fejezet

Jennifer Smiths

 Ahogy odaértem a fiúkhoz, a nappaliban rögtön szembe találkoztam Louissal. Irtózatos csalódást és megbántottságot éreztem. Gyorsan el is kaptam róla a tekintetem, és üdvözöltem a többieket. Sietnünk kellett, ha nem akarunk elkésni. Pár perccel 4 előtt értünk Paul irodájához. Idegesen üdvözölt minket. Mindenki helyet foglalt, mikor nyitódott az ajtó. Zayn érkezett meg. Látszott rajta, hogy tart a megbeszéléstől, tekintetét idegesen hordozta végig rajtunk.
-Sziasztok! - szólalt meg halkan. Mi is üdvözöltük, bár ahogy végignéztem a fiúkon, mindenki feszélyezve érezte magát. Azt hiszem, én ennek a társalgásnak inkább csak külső szemlélője leszek.
-Ülj le Zayn! - szólalt meg Paul eléggé távolságtartóan. - Azt hiszem mindannyian tudjuk, hogy miért is vagyunk itt. Vágjunk is a közepébe! Zayn, nem érzed úgy, hogy magyarázattal tartozol nekünk? Mert én igen. - csak úgy csöpögött a hangja a gúnytól - Úgyhogy hozzá is kezdhetsz.
-Én... - kezdett Zayn hebegni, majd lesütötte szemeit - azt hiszem... ezt most nem fogom elmagyarázni. Senkinek semmi köze ahhoz, hogy mit miért teszek, és ...
-Mi a frászt képzelsz Te magadról? - csattant Louis hangja - Nem tartozol magyarázattal? Egy család voltunk! Te álltál hozzám a legközelebb! Veled beszéltem meg mindent, Te meg nem tartozol magyarázattal? Átvertél! Amikor a legnagyobb szükségem lenne rád, cserben hagytál? Mit akarsz? Ennyire nem számít semmit az elmúlt időszak?
-Én... Mikor hagytalak cserbe? Bármikor hívhattál volna! - nézett Zayn értetlenül Louisra.
-Akkor, amikor a barátnőm, bocsi, az exem nem bírta tovább, és szakított velem! Akkor, amikor kellett volna valaki, akinek kibeszélhetem magam! - mindenki döbbenten nézett Louisra. Én úgy éreztem, valamiről nagyon lemaradtunk.
-Mi van?
-Mikor szakítottatok? 
-Miért nem mondtad?
Egymás szavába vágva kérdezgették a fiúk az öcsém. Ezekre a kérdésekre engem is érdekeltek volna a válaszok. Zaynen viszont azt láttam, hogy teljesen magába fordul. Majdnem megsajnáltam, de ekkor ránéztem Louisre, akinek a szemei könnyekkel voltak tele. 
-Te eljöttél a turnéról, szó nélkül, utána meg csak üzentél, hogy neked szünet kell. Engem Eleanor közben kidobott! Hogy mondtam volna el neked telefonon? Egy ilyen dolgot személyesen beszélsz meg, vagy sehogy! De Te mit tettél? Kis idő múlva szóltál, hogy kilépsz! Közben nem is kerestél minket! Semmit nem értünk! Te meg csak lerázol minket! Szerinted én milyen állapotban vagyok? Először Harryvel kellett távolságot tartanom, amikor végre megbízok benned 100%-ban, akkor meg Te szúrsz hátba! És erre én mit csinálok? Levezetem az idegességemet? És kin? Hát naná, hogy a nővéremen, aki ezt nem érdemelte meg! - Louis már üvölt, mindenki más sokkoltan hallgatja kiborulását. Én ledermedtem attól, amit rólam mondott.
-Nincs is nővéred! - Zayn csak értetlenül néz rá.
-Ez téged már ne érdekeljen! Engem ne is keress többet! Amikor fasírtban voltál Perryvel, én ott voltam melletted, de Te? Engem elfelejthetsz!  - rohan ki Louis, miközben látom, hogy szemeiből kibuggyannak a könnyek. Ez az a pillanat, amikor semmi nem érdekel, felpattanok és utána szaladok. Látom, hogy a folyosó végén elkanyarodik. Már szinte sprintelek, hogy utol érhessem. Magamat sem értem. Mindazok után, amiket Louis mondott, tett, mégis érdekel, hogy mi van vele. Talán erre mondanák azt, hogy láthatatlan testvéri szál? Mikor utolérem, a fal mellett lecsúszva ül a földön, térdein összefont karjaira dőltve a feje. Hallom, ahogy szipog. Tényleg sír. Mit csináljak? Sohasem voltam jó a vigasztalásban, de most mellé kuporodok, és átkarolom a vállát. Szerintem eddig észre sem vette, hogy itt vagyok, mert csak most kapja rám a fejét, miközben összerezzen.Tartok reakciójától. Félek, hogy megint engem fog bántani. Így, hogy kezdem megérteni a dolgok miértjét, talán már nem is haragszom rá annyira. Tudom milyen érzés az, ha úgy érzed, csak magadra számíthatsz, úgy érzed senkiben sem bízhatsz. Mennyire fel tud emészteni. Rám néz könnyes szemeivel. Látom, hogy szégyenli magát.
-Ne haragudj rám! Nem érdemelted meg a viselkedésemet! Rajtad vezettem le mindent... 
-Cssssss... Nyugi. Majd később megbeszéljük. Próbálj megnyugodni. Vissza kellene mennünk. - Szemeiben látom, hogy tényleg bánja, amit velem tett, de amikor azt mondom, vissza kellene menni, tekintete elsötétül.
-Nem vagyok kíváncsi az árulóra! Én ugyan vissza nem ,megyek, amíg Ő is ott van! 
-Elmeséled, hogy mi is történt pontosan? - Miközben mesél, érzem, hogy a méreg gyűlik bennem. Hogy viselkedhetett így vele Zayn? Azt hiszem kezdem meggyűlölni a fiút. Igaz, az Ő tetteit sem értem. Cserben hagyja a barátját, aki nem mellesleg a testvérem, nekem a szemembe hazudik. Mind olyan tulajdonság, tett, amit utálok. Louis lassan befejezi a mesélést, közben sírása is elcsitul.
-Kérlek, menj, mosd meg az arcod. - mosolygok rá biztatóan. Ő csak hálásan biccent egyet, és a pár ajtóval mellettünk lévő mosdóba megy. Mikor kijön, kicsit kevésbé pirosak a szemei, bár még látszik, hogy sírt.
-Vissza kell mennünk. - nézek rá egy fancsali mosollyal.
-Nem megyek, ha Ő még ott van. - kezdem érteni, miért idegesít másokat az én makacsságom.
-De igen, visszajössz. Nem tudod mindig elkerülni, és különben is! Itt most Te vagy itthoni terepen. Ő már nem.
-Menjünk... De én nem beszélek vele többet. - és még mindig makacs.
-Oké. - és már indulunk is vissza. Belépve az irodában már csak a három fiú, és Paul van jelen. Mindegyik fiú Louis hogyléte felől kérdezősködik. Paul viszont ismét a lényegre tér.
-Mikor jelentjük be, hogy szabad préda vagy? Lányok milliói fognak sikítófrászt kapni! - mosolyog az öcsémre. Úgy látom próbálná oldani a helyzetet. Nem néztem volna ki a mindig komoly Paulból.
-Nekem mindegy. Az volt a lényeg, hogy Ti tudjátok meg előbb, csak utána mások. Bár nem így akartam elmondani. - húzza fancsali mosolyra száját. - Mi volt, miután kimentünk?
-Semmi. Leosztottuk, kérdezősködött volna, hogy milyen nővéredről beszélsz, de nem mondtunk semmit. Amikor megint rákérdeztünk az igazságra pedig felpattant és elrohant. Ennyit róla.  - magyaráz Niall.
-Mit szólnátok fiúk, ha... - itt muszáj volt megköszörülnöm a torkom - Bocsi! Mit szólnátok fiúk és Jenny, ha holnap elutaznánk a következő koncert helyszínére. Így lenne ott egy napotok pihenno, és csak utána indulna az őrület. Lehet így a rajongókat is ki tudjátok kerülni a reptéren. Mindenki bele egyezőleg bólogat. - Jenny! Sikerült bevásárolnod?
-Többé-kevésbe, de majd akkor ma pótolom, ami még hiányzik.
-Oké, akkor irány haza csomagolni, majd üzenek, hogy mikor indul a gépünk holnap. - Mindenki elköszön a menedzsertől, és kifelé tartunk.
-Jenny! Akkor most költöztethetünk vissza hozzánk? - mosolyog halványan Liam.
-Nem! Megmondtam, hogy nem megyek vissza oda többet lakni! - horkantok fel nem túl nőiesen. Igaz, hogy most elvoltam Louissal, de ez nem jelent semmit. Semmi nem garantálja, hogy 5 perc múlva nem borul el megint az agya.
-Miért nem? Én azt hittem, hogy megbocsátottál nekem. Legalább is a viselkedésedből ez jött le. - értetlenkedik az öcsikém. Ezt ugye Ő sem gondolja komolyan? Már a nyelvemen van az epés beszólás, de meggondolom magam. Nem akarok én lenni az, aki a következőt belerúg. Bár Ő sem zavartatta magát, hogy nekem hogy esnek a dolgok.
-Nem megyek vissza. Jó nekem a szállóban, különben is! Holnap utazunk. Azt viszont ne várd tőlem öcsikém, hogy ilyen egyszerűen megbocsássak. Nem tudok bízni benned jelenleg. - Láttam, hogy elkomorodik kijelentésemre.
-Akkor küzdeni fogok azért, hogy visszanyerjem a bizalmad. Már ha adsz még egy esélyt. - Mondandója megerősítése képen bólogat is hozzá.


-Szépen szóló szavakkal semmit nem érsz el nálam. Bizonyítsd be, hogy félre ismertelek!

Zayn Malik

  Elszúrtam! Csalódtak bennem! Főleg Louis. Miután haza értem a megbeszélésről, elővettem egy üveg whiskyt, és meghúztam. Megint elmenekültem a magyarázat elől. De ezt úgy sem értenék meg! Senki! Néha még én sem értem magam! De ami most a legjobban idegesít: Milyen nővére van Louisnak? Ilyet nem mond félre az ember. Én csak a hugairól tudok. És nem szolt, hogy Eleanorral vége? Igaz, hogy nem telefon téma, de azért mégis! Mi folyik itt most körülöttem? Minden a feje tetejére áll! Azt hiszem, jobb lesz, ha egy ideig elzárkózom a fiúktól. És Jenny? Miért ment Louis után? Hiszen én úgy tudtam, hogy nincsenek valami jó viszonyban! Bár lehet ez is csak hazugság! Hiszen ezek szerint Louis is szabad.
Felnézek a közösségi oldalamra, és a kedvem még rosszabb lesz. 50.000-nél is több követőt vesztettem, mióta kiderült, hogy szólóban akarom folytatni! Én? Na ez vicc! Én nem akarom szólóban! A bandát akarom, a barátaimat akarom! De ez van! A kiszivárgott felvételt már letiltattam. Nem akarom még jobban borzolni a kedélyeket. Ahogy nézelődöm tovább, olyan cikkek szúrnak szemet, ahol azt boncolgatják, hogy a kilépésem miatt több, mint 200 lány lett eddig öngyilkos. Ezt nem értem! Oké, hogy rajongó! Na de ennyire? Ez már túlzás. Remélem, hogy ez is csak a média túlkapása, mint a legtöbb pletyka is az velünk kapcsolatban... Nincs is már olyan, hogy velünk... Már csak olyan van, hogy velem...
Azt hiszem, örülök, hogy nincs itthon Perry. Nem lenne most türelmem hozzá. Egyedül akarok lenni... Vagyis nem! A legjobb társaság számomra jelenleg az üveg whiskym. 


Sziasztok! Holnap után este várható új rész! Milyen az új design? Majd még próbálom finomítani a dolgokat, de én nagyon nem értek ehhez.
Remélem a rész elnyeri tetszéseteket! Puszi: Klau







2 megjegyzés:

  1. Nekem nagyon tetszik az új design:)))
    Szegény Louis.
    Zayn pedig....na jó eree nem tudok mit mondani.
    Siess a kövivel!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Örülök hogy tetszik! Bocsi, hogy kicsit csúsztam, de összejött minden. De már fent van a kövi! Számításaim szerint a 11-12 fejezet körül beindul igazán a történet, ott történnek majd igazán érdekes dolgok!
      Köszönöm, hogy írsz!
      Puszi: Klau

      Törlés